Vajon a csimpánzok és az emberek DNS-e közti hasonlóság bizonyítja a közös eredetet?
Az evolúciós rokonság bizonyítéka?
Az, hogy a csimpánzok és az emberek DNS-e közötti hasonlóság majdnem 100%-os, szinte köztudott, bár a pontos adatok 97% és 99% között változik, attól függõen, hogy ki mondja. Mi az alapja ezeknek a feltételezéseknek, és az adatok alapján valóban feltételezhetõ-e, hogy nincs nagy különbség az emberek és a csimpánzok között? Igaz, hogy csak nagyon fejlett majmok vagyunk? Az alábbi gondolatok abban próbálnak meg segíteni, hogy jobban megértsük ezeket a feltételezéseket.
A hasonlóság ('homológia') nem bizonyíték a közös származásra (evolúció) hanem inkább egy közös Teremtõre mutat (teremtés). Gondoljunk egy Porsche-ra és egy bogárhátú Volkswagen-re. Mind a kettõnek léghûtéses, négyhengeres farmotorja van, független felfüggesztése, két ajtaja és elsõ csomagtartója. Ezen kívül sok más egyéb tulajdonságuk is hasonló ('homológiák'). Miért van ennek a két merõben különbözõ autónak olyan sok közös vonása? Mert közös tervezõjük volt! Az, hogy két dolog külsõleg vagy belsõleg (biokémiailag) hasonló, még egyáltalán nem bizonyítja, hogy közös õstõl származnak.
Ha az emberek teljesen kölönböznének minden más élõlénytõl, vagy ha minden élõlény egymástól teljesen különbözõ lenne, az azt jelentené, hogy létezik egy Teremtõ? Nem! Ebben az esetben azt kellene megállapítanunk, hogy nem csak egy teremtõ van, hanem több. A teremtett világ egységessége azonban arra mutat, hogy létezik egy Teremtõ Isten, aki mindent létrehozott. (Róma 1,20)
Ha az ember minden más élõlénytõl teljesenkülönbözõ lenne, akkor hogyan élnénk? Ha enni szeretnénk, hogy tápanyagokat vagy energiát vegyünk fel, mit ennénk, ha biokémiailag minden más élõlénytõl alapvetõen különböznénk? Hogyan tudnánk megemészteni a táplálékunkat, ha a bennük lévõ aminosavak, cukrok, stb. teljesen különböznének azoktól, amelyek a testünket alkotják? A biokémiai hasonlóság azért szükséges, hogy tudjunk táplálkozni!
Tudjuk, hogy a sejtben lévõ DNS egy szervezet fejlõdéséért felelõs. Más szóval, ha két élõlény hasonlít egymásra, el lehet várni, hogy hasonlóság van a DNS-ük között. Két emlõsnek, például egy bálnának és egy tehénnek a DNS-e jobban hasonlítana egymásra, mint egy tehén és egy baktérium DNS-e. Ha ez nem így lenne, akkor meg kellene kérdõjelezni a DNS információhordozó szerepét. Hasonlóan az embernek és a csimpánznak sok közös külsõ tulajdonsága van, tehát elvárható, hogy a DNS-ük hasonló. Az összes élõlény közül a csimpánz hasonlít a legjobban az emberre,[1], tehát az õ DNS-ük hasonlít a legjobban az emberi DNS-re.
Bizonyos mértékû biokémiai hasonlóság minden élõlényben van, tehát van hasonlóság az élesztõ és az ember DNS-e között is. Mivel az ember sejtjei sok olyan dolgot tudnak csinálni, amit az élesztõ sejtjei, ezért sok hasonlóság van azokban a DNS szekvenciákban, amelyek a hasonló feladatokat ellátó enzimeket kódolják. Néhány szekvencia, mint például az MHC (Major Histocompatibility Complex - Fõ Hisztokompatibilis Komplex) fehérjéket kódoló, szinte ugyanaz.
És mi van az ember és a csimpánz DNS-e közötti 97%-os (vagy akár 99%-os) hasonlósággal? Ezek a százalékok nem igazán azt jelentik, amit a nagy példányszámú folyóiratokban (vagy néhány híres tudományos folyóiratban) állítanak. A DNS az információját négy kémiai vegyületben kódolja, amit bázisoknak nevezünk, rövidítésük C, G, A és T. Ezen bázisok hármas kombinációját egyszerre a sejt bonyolult lefordító gépezete leolvassa, hogy meghatározza a 20 különbözõ aminosav szekvenciáját, amit a fehérjékbe beépítenek. Az emberi DNS-t legalább 3,000,000,000 nukleotid építi fel. Megfelelõ összehasonlítást még nem végeztek. A csimpánz DNS-ét még nem szekvenálták teljesen.
Akkor honnan jött ez a „97%”-os hasonlóság? Egy viszonylag fejletlen technikával álapították meg, amit „DNS-hibridizációnak” neveznek, ahol az emberi DNS egy részét felmelegítik és egyszálúvá hasítják, majd összekeverik a csimpánz DNS-sel. Ez a kettõ utána újból kétszálú DNS-t (duplex) hoz létre. [2] Több oka lehet, hogy egy DNS miért hibridizál, vagy miért nem. Ezek közül csak az egyik a hasonlósági fok (homológia). [3] A molekuláris homológiával foglalkozó kutatók épp ezért már nem is használják ezt a megközelítõ adatot. Helyette inkább az olvadási görbe alakjából kiolvasható más paramétereket használnak. Miért terjedt el akkor annyira ez a 97%-os szám? Elképzelhetõ, hogy tudományban járatlan emberekkel próbálták így elhitetni az evolúció azon állítását, hogy a majmoktól származunk.
Érdekes, hogy az eredeti jegyzõkönyvek nem tartalmazták az alapvetõ adatokat, és az olvasónak el kellett hinnie az adatok értelmezését. Sarich és mások [4] megszerezték az eredeti adatokat, és felhasználták azokat a homológiai kutatásokban felhasználandó paraméterek kiválasztására [5]. Sarich jelentõs hanyagságot fedezett fel Sibley és Ahlquist adataiban, valamint a statisztikai analízisükben. Amikor az adatokat megvizsgáltam, rájöttem, hogy még ha akár minden más rendben volt is, a 97%-os adat mindenképpen egy alapvetõ statisztikai hibából származott - nevezetesen abból, hogy két adatot úgy átlagoltunk, hogy nem vesszük figyelembe a két adat megállapításához végrehajtott megfigyelések számát. Helyes átlagolás esetén a hasonlóság 96,2%, és nem 97%. Emellett nem reprodukálták az adatokat, és ezért Sibley és Ahlquist adatai nem nevezhetõk megbízhatónak.
Mi lenne, ha az ember és a csimpánz DNS-e 96%-os homológiát mutatna? Ez mit jelentene? Azt jelentené, hogy az ember és a csimpánz egy közös õsbõl származtak volna? Egyáltalán nem! Az emberi DNS-ben lévõ információ 3 milliárd bázispárban van jelen minden emberi sejtben, ami egyenlõ 1000 enciklopédia információtartalmával [6]. Ha az ember csak „4%”-ban különbözne, az információtartalom 120 millió bázis párt jelentene, ami 12 millió szót jelentene, vagyis 40 nagy méretû könyv információtartalmával lenne azonos. Ekkora gátat mutációkkal (a DNS véletlenszerû változása) biztosan nem lehetne áthidalni [7].
Vajon két DNS szekvencia közötti nagy hasonlóság azt jelenti, hogy azonos a jelentésük vagy funkciójuk? Nem feltétlenül. Hasonlítsuk össze a következõ mondatokat:
Ma sok tudós van, aki az evolúciós paradigmát és ateisztikus filozófiai következtetéseit kétségbe vonja.
Ma nincs sok tudós, aki az evolúciós paradigmát és ateisztikus filozófiai következtetéseit kétségbe vonja.
Ez a két mondat 97%-ban hasonló, mégis ellentétes jelentésük van! Ez nagyon hasonlít ahhoz, amikor relatíve nagy DNS szekvenciákat ki-be lehet kapcsolni relatíve rövid kontroll szekvenciákkal.
A DNS-ek közötti hasonlóság tehát NEM azt jelenti, amit az evoluciót népszerûsítõk mondanak!
Irodalomjegyzék
[1] Jeffrey Swartz, aki evolúciós antropológus a pittsburghi egyetemen az orángutánt tartja az ember legközelebbi rokonának, a nagy morfológiai jegyek alapján. Acts and Facts, 16 (5):5, 1987. Vissza a szöveghez
[2] Sibley és Ahlquist, 1987, J. Molec. Evol. 26:99-121). A keletkezõ hibrid duplexet szétválasztják az egyszálútól, ami megmarad. A DNS-t utána 2 vagy 3 lépésben 55o-ról 95oC-ra melegítik, és a DNS mennyiséget, ami lejön minden hõmérsékleten, megmérik és összegzik, majd összehasonlítják emberi DNS duplexxel. Ha az emberi DNS 90%-át vissza tudják nyerni az ember-csimpánz hibridbõl, akkor azt mondják, hogy 90% normalizált százalék hibridizáció van. Vissza a szöveghez
[3] Sarich et al. 1989. Kladisztika 5:3-32. Vissza a szöveghez
[4] Ibid. Vissza a szöveghez
[5] A molekuláris homológia kutatások segíthetnék a teremtéskutatókat abban, hogy eldöntsék, mik voltak az eredeti teremtett „fajták”, és hogy a termtésük óta mi zajlott le, hogy újabb fajok keletkezzenek belõlük. Például a Galapagos szigeti pinty fajok / fajták nyílvánvalóan néhány olyan egyedtõl származtak, amik eljutottak a szigetre. Az eredeti bevándorlók génjeiben lezajló rekombináció és a természetes szelekció révén jöhettek létre a mai pintyek variációi - mint ahogy a világ kutyafajtái egy régebbrõl mesterségesen tenyésztett kutyafaj/fajtából származtak. Érdemes megjegyezni, hogy a molekuláris homológia akkor adja a legkövetkezetesebb eredményeket, ha bibliai fajtákra vonatkoztatják, és ellentmond az evolúció által jósolt szekvencia homológoknak, amelyek a nagyobb rendszertani egységekre vonatkoznak, mint pl. a törzsek vagy osztályok (lásd [6] pontot, az utóbbira vonatkozóan). Vissza a szöveghez
[6] Michael Denton, 1985. Evolution: Theory in Crisis. - Az evolúció elméletének válsága (Burnett Books, London). Vissza a szöveghez
[7] Haldane Dilemmája az evolucionisták azon problémáját ismeri fel, hogy nem tudják megmagyarázni a magasabb rendû szervezetekben zajló genetikai változásokat, különösen azokban, amelyeknek hosszú generálási idejük van. A szubsztitúció (helyettesítés - azaz a kevésbe rátermettebbek kihullanak) ára miatt, hogy egy gén helyettesítõdjön egy másikra egy populáción belül, több, mint 7x1011 év emberi generációba kerülne, hogy mind a 120 million bázis párt kicseréljék. Avagy abban a 10 millió évben (ami kétszerese annak az idõnek, amikor az ember és csimpánz õs elvileg élt) csak 1667 helyettesítés történhetett volna, ami a különbség 0.001%-a. Egyszerûen túl kevés idõ állt rendelkezésre ahhoz, hogy majomszerû emberek átváltozzanak emberekké. És ez még nem veszi figyelembe a természetes szelekció hibáit, valamint a DNS-ben zajló deléciós folyamatokat, mint a beltenyésztés vagy a genetikai sodródás, valamint olyan problémákat, amit a pleiotrópia (egy gén több, mint egy tulajdonságért felelõs) és polygénia (több, mint egy génhez tartozik egy tulajdonság) vet fel. Lásd W.J. ReMine, The Biotic Message - A biológiai üzenet (St. Paul Science, St. Paul, Minnesota, 1993), 215-217 o. Vissza a szöveghez
[Ha ezt a cikket hasznosnak találta, kérjük, fontolja meg, hogy adakozzon. Ezzel segít nekünk abban, hogy ezt a hit-építõ szolgáltatást a jövõben is biztosítani tudjuk Önnek és családjának! Az adomány összege az adóból levonható.]
Fordította: Cserháti Mátyás
Írta: Dr. Don Batten, Ph.D., Közreadta az Creation Ministries International
Copyright © 1997, 1999, 2001, Creation Ministries International, Minden jog fenntartva - kivéve a csatolt„Használat és Szerzõi jogok” oldalon leírtakat, ahol a ChristianAnswers.Net használói bõséges jogokat kapnak ezen oldal felhasználásához otthonaikban, személyes bizonyságtételükben, gyülekezeteikben és iskolákban.
ChristianAnswers.Net/hungarian